Conan épp az iskolába igyekezz. Késésben volt, mert az órája nem ébresztette, és Ran is elaludt. A reggelit is út közben fogyasztották el, futva.
Mikor beért az iskolába, a fiú odalépett a cipős szekrényéhez és átvette a lábbeliét. Egyszer csak, mikor a fiú épp kivette az iskolai cipőjét kiesett a szekrényből egy apró, rózsaszín boríték.
Conan felvette és olvasni kezdte:
„Kedves Edogawa Conan!
Nagyon szeretném, ha ma délután, suli után eljönnél az iskola mögötti parkba.
Előre is köszönöm!”
S mind ezek szívecskékkel, apró virágokkal voltak kidíszítve. Conan kétszer is átfutotta a levelet, de azon gondolkodni már nem volt ideje, hogy vajon ki küldte. Becsengettek. A fiú berakta a táskájába a levélkét és eszét vesztve rohant a terem felé, majd leült Haibara mellé.
- Nahát, mi történt? A nagy nyomozó ma reggel eléggé kipirult! – mondta a lány gúnyos mosollyal az arcán.
- Fogd be! – dünnyögött az orra alatt a fiú.
- Csak nem hosszú volt az éjszakád? Úgy látom elkéstél! – mondta Haibara, miközben a könyveit pakolta ki.
- Természetesen nem4 És hagyd békén Rant! Egyedül az ébresztő óra tehet róla! – magyarázta vörös fejjel.
- Ja-ja. Az a csúnya rossz óra! Csak nem elfelejtette valaki bekapcsolni egy, s más között~? – nyújtotta el a végét a lány.
- Jaj, hagyd már abba! – ripakodott rá a fiú.
- Ejnye, Conan-kun! Hát szabad így beszélni egy lánnyal? – lépett oda hozzájuk Kobayashi tanárnő.
- Így igaz tanárnő! Nagyon begbántott. – mondta a lány, miközben sírni kezdett. Persze színlelte, mégis mindenki hozzáment és vigasztalta.
- Elnézést kérek! – dünnyögte Conan az orra alatt.
A délelőtt nagyon lassan telt Conan számára. Szinte oda sem figyelt az órákon. Végig azon gondolkodott, hogy ki küldhette a levelet. Talán ez tök ismeretlen csaj a suliból? Meg lehet, hisz’ a középiskolában is voltak rajongói.
Az iskola végeztével Conan kirohant a parkba, hogy találkozhasson azzal a bizonyos lánnyal. Egy fa mögül egyszer csak Ayumi lépett ki és a fiúhoz sétált.
- Szia Conan-kun! – mondta.
- Hali!
- Izé… Tudod az van, hogy én… - elhalgatott. – Szeretlek, Conan—kun! – mondta végül kipirult arccal. Conan először meghökkent, majd elmosolyodott és közelepp lépett Ayuhoz. Gyengéden megpuszilta a lány arcát, majd így szólt:
- Nagyon sajnálom, Ayumi-chan, de az én szívem már másért dobog!
Hírek
Rávettem magam, hogy frisseljek.:) Nincs sok időm, ezért nem jöttem... Igazság szerint, most 4 történettel jöttem + egy új dizivel.:) Remélem mind az 5 dolog tetszik majd nektek.^^
Amúgy átírtam a closed-et hiatus-ra, tehát nem zárás van, hanem szünet.:) Akkor jövök, mikor tudok, de nincs sok történetem mostanság, nincs ihletem...
Na megyek is.:) Sziasztok, és kitartás, majd jövök!^^
Attól függetlenül, hogy bezártam még látogatom az oldalt. Nagyon sajnálom, hogy ez történt, de két órába még másik oldalam sem fér bele, nemhogy ez is... Hihetetlenül sajnálom. Igazból írni sem írok mostanában mást, mint az AVB-t.:( Ez is szomorú, de nincs ötletem...:´( A lényeg az, hogy hoztam újdesign-t, remélem tetszik nektek.:) Kellemes, narancssárgás színű.:) Őzies is, hiszen ugye ősz, suli stb. Mindegy... Ez nem dc-s kép, egyszerű animés, nem tudom melyikből... A welcome táblát meg a don´t copyt lehet lecserélem majd... Ennyi voltam. Puszi~ Kumiko
Igen... bezárom az oldalt... Sajnálom, aki szerette (ha volt egyáltalán olyan), de nem szedek le semmit, minden marad a helyén.:) Megtalálhattok a DConan-Forever oldalamon, de ide nem hiszem, hogy feljövök majd szerkeszteni.:( Sajnálom, ennek oka van. Nincs időm két oldalra... Mikor megnyitottam még volt, de már nincs.:( Ez nekem is szomorú... Egy az, hogy a ép-időmet 2 órára korlátozták, amely még a másik oldalamra sem igen elég.:( Plusz most jönni fog a suli, pont nyolcadik, tehát tanulnom kell, főleg, ha azt akarom, hogy felvegyenek a suliba... Mindenkitől elnézést kérek, nagyon ajnálom, de nincs más választásom.:´(
Ha lesz valamikor időm, vagy valami, lehet, hogy fel fogom rakni a ficeket, de azok fent vannak a másik oldalamon is, tehát ott is lehet olvasni.
Szerintem mielőtt elmegyek, ez az utolsó fanfictem.:( Van egy ötlet, vagyis az, amit már említettem, tehát amit Ami-chan adott nekem feladatként, viszont mivel már csak négy napom van, nem kezdem el írni... Tehát ez a fic nem dc-s, hanem True Tears-es.:) Ha kell adok linket, hogy tudjátok, kikről vn szó.:D Shinichiro: KATT Hiromi: KATT Kellemes olvasgatást a történethez!^^ Remélem tetszik.:) Nem tudom, mikor lesz következő történet, de igyekszem!;)
Hát igen... Elég rég jártam erre.^^" Gomen!>.< Viszont, valahogy mostanság egyre több ötletem van fanfic téren, szóval aki szereti és olvassa a történeteimet, annak jó hír!:D + Ami-chan is adott nekem egy feladatot.:) DC-s ficet kell írnom, egy megadott tartalommal. Elég nehéz lesz, de vagy ma, vagy holnap el is kezdem.^^ És ez több fejezetes lesz.:) Tehát: Lehet majd olvasni jóóó sokat!:D Amúgy ehez a fichez annyi hozzáfűzni valom van, hogy rám jött a nagy nyári melegben a nosztalgiázás.:) Ott van a ficecske elején, hogy ez miből állt.^^ Amúgy... még szerencse, hogy megjött az eszem és nem hagytam abba az írást... A többi magánügy... (Bár tudnak róla sookan)
Szavazás